Ha a kapcsolatban megjelenik egy harmadik személy, nagyon fontos, hogy kire és mire koncentrálunk.
Először is azt kell magunkban tisztázni, hogy A TÁRSUNK kacsingat kifelé. Nem a harmadik személy az ősellenség, nem rá kell koncentrálni.
Fájdalmas lehet a beismerés, hogy a párunk válik nyitottá a kapcsolatra.
Ez a felismerés fájdalmas, ezért a harmadikra akarjuk tolni a felelősséget, mert így könnyebben tudjuk kezelni.
Ugyanis ha más a hibás, akkor másé a felelősség is, tehát nem a mienk.
Ha meg akarjuk menteni a kapcsolatot, akkor ne a harmadikra koncentráljunk. Az csak a figyelmet tereli el a valódi problémáról.
A valódi problémánk pedig nem vele van, hanem a párunkkal.
A harmadik csak annyira kell, hogy fontos legyen, hogy tudnunk kell, hogy a párunk mit keres, mit talál, vagy mit akar abban a kapcsolatban megtalálni.
Gondolkozzunk el azon, hogy nekünk megvannak-e azok a képességeink, ha nincsenek, hajlandóak vagyunk-e fejlődni, változni?
Mindig az alaphelyzetet kell megváltoztatni, ami úgymond “megágyazott” annak, hogy a másik mást keressen. Ha menteni akarunk…..
