Vannak-e a megcsalásnak úgynevezett “gyanújelei”?   

                            

A válaszom az, hogy egyértelműen vannak, de mindenkinek óvakodnia kell attól, hogy egy-egy gyanúsabb dolog hatására rögtön azt gondolja, hogy a párja megcsalja őt.
Mindig figyelnünk kell a megváltozott körülményekre, de azzal egyidejűleg okosan kell viselkednünk.

Ha észrevesszük, hogy a párunk kicsit eltávolodott tőlünk,(a megcsalás egyik gyakori oka) hogy más, mint amilyen lenni szokott, persze felmerülhet a gyanú, hogy valahol ott van a közelben a lehetséges harmadik.
De ne legyünk rögtön csatába induló hadvezér!
Ne kezdjük el üldözni őt!

Ha megvádoljuk őt egy olyan dologgal, amit meg sem tett, lehet, hogy dacos reagálásképpen meg is teszi azt.
Sok férfi, vagy nő élheti azt meg, hogy hosszú időn keresztül vádolta a partnere, és úgy érzi, “ha már úgy is ezt kapom, ha már úgyis ez a szerep van rám osztva, akkor már meg is tehetem”. És megteszi.
Ha bűntudatot akarunk kelteni benne a megjegyzéseinkkel, csak távolabb toljuk magunktól.

Tehát, ha azt tapasztaljuk, hogy valami más lett, ha gyanakszunk kicsit, sokkal kifizetődőbb, ha odafigyeléssel reagálunk.
Soha ne felejtsük el, hogy “a saját tetteimért én tartozom felelősséggel”.

Tehát, ha mi másképp állunk a dolgokhoz, akkor valószínű, hogy más reakciókat is kapunk. 🙂
Ne váljunk számon kérővé, agresszívvá, ehelyett (bár tudom ez nehéz lehet bizonyos helyzetekben) legyünk kedvesek, ápoltak, csinosak, teremtsünk otthon meghitt, idilli környezetet. Ne piszkáljuk, hadd élje meg, hogy otthon szerető környezet, nyugalom, megértő partner várja.
Szeressen haza jönni.

Miért jó ez? Azért, hogyha valami bizonytalanság van a fejében, akkor ne a kontrasztot lássa.

Ne azt, hogy otthon csak piszkálják, nem kap semmi figyelmet, törődést, ráadásul a sex sem működik.
Ha mindezt megkapja, kellőképpen észnél tud lenni, és át tudja gondolni, hogy belevesse-e magát ebbe a kínálkozó lehetőségbe, aminek lehet, hogy az lesz az ára, hogy elveszíti a családját.
Vagy, gondolhatja azt is, hogy bár itt egy kaland, ami izgalmas lehet, talán titokban is tudnám tartani, de én a társamat választom, aki kedves, aranyos, aki szeret engem, és mennyi mindent végigcsináltunk már együtt.
Nem éri meg félrelépni.

Senki ne értse félre! A cél nem az, hogy csak akkor tegyünk a kapcsolatért, ha valami veszélyt észlelünk.
De ha veszély van, okosabb így cselekedni, mert az ellenséges viselkedéssel csak még távolabb kerülünk egymástól.

 

Gyanújelek lehetnek:

–Túlkedvesség, vagy bűntudati kényeztetés.
Ez a fajta viselkedésmód a megcsalás kezdeti stádiumára lehet jellemző, vagy arra az időre, amikor még nem is történt semmi, de a társunkban már ott lehet a vágy, vagy a késztetés. Kezd kifelé tekingetni a kapcsolatból.
Ilyenkor természetesen elkezd dolgozni a lelkiismerete, mert valahol érzi, hogy ez nem helyes. Bűntudata van, érzi, hogy a társával szemben ez nem korrekt, ezt nem teheti meg, de mégsem tud ellenállni.
Ilyenkor kompenzálni akar. Kárpótolni akarja a mit sem sejtő partnert. Olyan dolgokat tesz, amit korábban nem. Meglepi apróságokkal, ajándékokkal, virággal, vacsorázni viszi.
Ebben az időszakban a kifelé kacsingató alapvetően maradni akar, nem fontolgatja a különválást.
Amit elvett a partnerétől, pl. az időt, szeretetet, és valaki másnak adott oda, valami ajándék formájában akarja visszaadni.

A másik gyanújel lehet, amikor már talán azt is fontolgatja, hogy ki szeretne lépni a kapcsolatból, az pont az előző viselkedés ellentettje lehet.
– Ez az elhanyagolás.
Ezen azt kell érteni, hogy már azt sem adja szívesen, amit korábban adott. Elfelejti az ünnepeket, szülinap, névnap, nem akar segíteni semmiben, nem akar közös programokat, nem akar olyan dolgokat, amik azelőtt megvoltak a kapcsolatban, mind természetesek voltak.

De mindenkit kérek, hogy ne egy-egy jel alapján alkosson véleményt, hozzon ítéletet. Mindig óvatosan bánjon a felmerülő “gyanújelekkel”, mert könnyen lehet, hogy azok egyáltalán nem azok.
Hirtelen kedvességet, más viselkedésformát tapasztalhatunk akkor is, ha például a társunk hallott, vagy olvasott a szeretetnyelvekről, és azért próbálkozik új dolgokkal, mert ki akarja fejezni a szeretetét.  🙂 Gyakorlatba szeretné átültetni az elméletet, ezért tesz olyan dolgokat, amiket korábban nem.

Vagy érezhetjük elhanyagoltnak magunkat akkor is, amikor a párunknak egyéb gondjai vannak, vagy csak túlságosan sokat dolgozik és fáradt.

Beszélgessünk, teremtsünk megfelelő légkört ahhoz, hogy a felmerülő problémát helyén tudjuk kezelni.

– Ha “divatőrült” lett a társunk.

Érdemes minden olyan jelre figyelni, ami arról szól, hogy a másik meg akar újulni.
Ha eddig egyáltalán nem érdekelte a divat, most meg naponta vesz új cuccokat, a márkás dolgok előtérbe kerülnek, új stílus, új haj, 💇‍♀️ mind lehet a gyanújele annak, hogy valami változás zajlik benne.
Talán azt érzi, hogy ami van, az nem elég.
De ennek, csak akkor van jelentősége, ha a visszajelzést nem tőlünk várja, ha nem nekünk akar tetszeni. Ha akkor akar csak jól kinézni, amikor egyedül megy valahova, ha velünk van, akkor ennek nem tulajdonít jelentőséget, nem piperézik órákat.

Gyakran társul a divatozás mellé az is, hogy le akar fogyni, vagy elkezd edzeni, hogy jobb alakja legyen.🏋️‍♂️
De ezek a jelek sem biztos, hogy a megcsalás jelei.
Elképzelhető, hogy csak inspirációt kapott egy kollégától, vagy egészségügyi okok miatt kezd el sportolni, vagy dönt a fogyás mellett.
Gyakori, az is, hogy utolérte párunkat az életközépi válság és emiatt nyit új dolgok felé. Meg akar tapasztalni olyat, amit eddig nem. Természetes, hogy a külső visszajelzések jól esnek, hiszen mindannyian jól fogadjuk, mindannyiunknak tetszik, ha “jó nőnek”, vagy “jó pasinak” tartanak minket.

Tehát legyünk óvatosak, ne legyünk paranoiásak ezzel a dologgal kapcsolatban sem.
Ha ilyesmit veszünk észre a párunkon, finoman közelítve, őszinte érdeklődéssel megtudhatjuk a valódi okot.
Ha mégis arra gyanakszunk, hogy másnak akar tetszeni,
( nem a világnak, mert az nem számít, hanem egyvalakinek, mert az számít ), akkor legyünk mellette, használjuk azokat az eszközöket, amiről néhány cikkel ezelőtt írtam.

Segítsük őt abban, hogy visszataláljon hozzánk.

 

– Ha a társunk elkezd minket kritizálni.

Értem ez alatt azt, hogy olyan dolgok kezdenek neki nem tetszeni, amiket eddig szeretett, vagy legalábbis, soha nem kifogásolt.

Ha hirtelen semmi nem jó, ami addig jó volt.
Ilyen lehet, ha a külsőnkre tesz megjegyzéseket, vagy nem tetszik neki a beszédstílusunk a viselkedésünk, a szóhasználatunk.
Az ilyen dolgokból lehet következtetni arra, hogy kezd eltávolodni tőlünk.

Ha valakit szeretünk, valakivel közel érezzünk magunkat egymáshoz, akkor a kisebb hibáival együtt szeretjük, sőt számtalan alkalommal a nagyobbakat is megbocsátjuk, de összességében sem találjuk taszítónak.
Ha azt látjuk, hogy a társunk hirtelen az összes apró hibát észreveszi, sőt szóvá is teszi, kritikussá, vagy ne adj isten érzéketlenné is válik, akkor ez utalhat arra, hogy kezd eltávolodni tőlünk, vagy lélekben már el is távolodott.

Jellemző erre az időszakra, hogy nem értékeli a kedvességünket, nem örül a gesztusainknak, amiknek addig igen, elutasítóvá válik.

Természetesen ezek a a jelek akkor is előfordulhatnak, ha megcsalásról szó sincs, ha nincs harmadik személy,❗️csak megindult a kapcsolatban az eltávolodás, a kapcsolatok néma gyilkosa.

Mindenképpen, vegyük komolyan, ha ilyen jeleket tapasztalunk, mert minél hamarabb kezdjük el orvosolni az eltávolodást, mint problémát, annál nagyobb eséllyel menthetjük meg a kapcsolatunkat.

 

-Ha nem tervez velünk a társunk

Minden kapcsolatnak megvannak a rövid, közép-és hosszútávú tervei.
Ilyenek a következő hétvége megtervezése, a nyaralás, vagy az, hogy idősebb korunkban hol éljük, vagy hogy hogyan képzeljük nyugdíja éveinket.
Ha a párunkkal nem lehet ilyen dolgokról beszélni, az figyelmeztető jel lehet.
Ez nemcsak azt jelentheti, hogy van valakije, hanem azt is. hogy érzelmileg nem vagyunk egy hullámhosszon.
Nem tud bennünk gondolkodni a párunk.

Ha például mi nagy hévvel, és tele ötlettel állunk elé, hogy hova menjünk nyaralni, ő meg úgy reagál, hogy “jó menjünk, ha annyira akarod”, akkor ez nagyjából egy érzelemmentes válasz. Majdnem olyan, mintha le akarna rázni, meg akarna szabadulni ennek a dolognak nyűgétől, de érzelmileg távol marad.
Ő nem tervez, nem foglalkoztatja ez az egész, nem járul hozzá ötletekkel, nem lelkes.

Sok apró jel lehet figyelmeztetés.
Természetesen önmagában semmi sem lehet egyértelmű jele annak, hogy megcsal, de figyeljük társunkat. Mi ismerjük őt. Ha megváltozik a viselkedése, az lehet egy olyan időben elkapott jel, amin még könnyen tudunk változtatni, amit még könnyen tudunk orvosolni.

– A számítógép és a telefon megváltozott használata.

Tipikusan gyanús jel lehet, ha a társunk ül a számítógép előtt, és amikor megjelenünk, hirtelen átkattint, vagy lecsukja a laptopot. Ehhez természetesen tartozik egy kis zavart viselkedés is, amikor láthatóan nem nagyon tud mit kezdeni a helyzettel.
A másik jel lehet, ha furcsán kezdi használni a telefont. Nem hagyja elöl, állandóan azt bújja, most mindig le van halkítva, holott azelőtt sosem volt, még a WC-re is magával viszi, pedig előtte sosem csinált ilyet.
Feltűnően sok üzenetet kap, állandóan a közösségi oldalt bújja, vagy gyakran észrevesszük, hogy chatel valakivel.
Ha csöng, vagy nem veszi fel, vagy kimegy a szobából, ahol mi is vagyunk.
Ilyenkor nagyon óvatosan kell kezelni a helyzetet. Ugyanis ha támadni kezdjük, fennáll az ellentámadás veszélye.

Fontos tudnunk, hogy ha így viselkedik, akkor még titkolózik. Ez annak a jele, hogy nem akar fájdalmat okozni, még fontos neki ez a kapcsolat, nem akarja, hogy ez felbomoljon.

A nagyobbik baj akkor van, ha nyíltan felvállalja, ha nem érdekli, hogy rossz érzést kelt bennünk.
Ha nem hajlandó erőfeszítéseket tenni, hogy megóvjon bennünket a fájdalomtól, vagy hogy mentsük a kapcsolatot, és kétségbeesésünket látva sem érez velünk együtt.
Ilyenkor valami olyan történt vele, vagy a kapcsolattal, hogy jobban járunk, ha elengedjük.
Semmiképpen se könyörögjünk vagy tapadjunk, mert ez a legrosszabb, amit tehetünk.

A könyörgéssel azt üzenjük, hogy nem önmagáért szeretjük a másikat, hanem azért kell nekünk, mert nélküle semmik vagyunk.

A könyörgés a gyöngeség, az értéktelenség közvetítése.
Evolúciós szempontból ez azért nem ideális, hiszen az van belénk kódolva, hogy olyan partnert akarunk magunknak, aki választhatna mást is, de minket választott, hozzánk ragaszkodik.
Nem azért választ minket, mert nélkülünk nem tud élni.
Tud, de nem akar.
Óriási különbség.